A Magyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetsége 1956. október 16-án jött létre, amikor a szegedi egyetemisták kiváltak a hivatalos kommunista ifjúsági szervezetből, a DISZ-ből. Október 22-én, a forradalom kitörése előtti napon csatlakoztak a MEFESZ-hez a budapesti, miskolci, pécsi és soproni diákgyűlések. A MEFESZ így fogalmazta meg célját:"A szövetség célja, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, mely a nemzet agyát van hivatva képviselni, ne közönyös passzív tömeg, ne gyáva, gerinctelen és önző réteg legyen, hanem népéért, hazájáért, boldogabb jövőnkért harcoló bátor, lelkes sereg. Ne riadjon vissza részletek
Kedves Budapest Anno rajongók! Eljött a szomorú nap, az utolsó post. Időhiány miatt a megszokott formában a Budapest Anno története véget ér. Áprilistól augusztusig 107 kép, 107 történet segítségével körbejártuk a századforduló Budapestjét, persze sok kitekintéssel a 20. század későbbi időszakaira. A teljesség igénye nélkül végigjártuk az Andrássy utat, kinéztünk a Városligetbe, megnéztük a Főváros pályaudvarait, hídjait. Köszönöm a több százezer oldalletöltést, a sok pozitív visszajelezést, a statisztikák alapján sok százan indítottátok a napotokat az Anno napi történetével. A blog ebben a formában tehát véget ér, nem mondom, részletek
Kedves olvasók! A Budapest Anno-n is beütött a nyár, így lassan én is átteszem a székhelyem a Balaton partjára, ezért a blog most 2-3 hétig biztosan nem fog frissülni. Augusztus vége felé remélhetőleg folytatjuk, addig pedig szép nyarat, jó pihenést és (vagy) bulizást kívánok mindenkinek!
részletek
Az Andrássy út – bár méretei szerényebbek voltak – a párizsi sugárutak mintájára készült, és 1877 októberében adták át a fővárosnak. Az Oktogon a Kodály körönd mellett a másik olyan tér az út vonalában, amely azt építészetileg tagolja. A tér helyén 1872-ig, a Sugár út kiépítéséig mély gödör állt, azt ekkor töltötték fel. A 19. században a tér neve Nyolcszög tér volt, az 1920-as évektől azonban már Oktogonnak hívták. 1936-ban a Mussolini nevet adták a térnek, 1945-től újra Oktogon, 1950-től November 7. térre keresztelték át, 1990 óta pedig ismét Oktogon a tér neve.
részletek
Kedves olvasók!
Budapest felől a tekintetem egy időre szülővárosom, Pécs felé fordul. Egy új blogot indítok, ahol a 80-as években készült pécsi riportok, beszélgetések segítségével idézzük fel a város múltját, a 80-as évek hangulatát.
Akit érdekel a téma, az látogasson el a nemrég indult Pécsi Stúdió blogra is!
A Nevelési Központnál lévő buszvégállomás a 80-as évek elején
részletek
A tegnapi poszttal az 1956-os tematikus lapszemlénk végére értünk, a forradalmi különkiadás befejeztével a Budapest Anno ismét búcsúzik egy időre. Az újabb reinkarnáció azonban nem kizárt, valahol, valamilyen formában még mindenképpen találkozunk.
Szép napot mindenkinek!
részletek
"Teherautó fut be a Nemzeti felől: a vezetőt kiszállítják, hogy jobban lássák a cipőjét. A vizsga rövid: a vezető mehet tovább. Honnan s miért ez a nagy érdeklődés a cipők iránt? A válasz egyszerű: Az ávósok, ha le is vetik az egyenruhát, legtöbbször megmarad vadonatúj disznóbőr cipőjük. Az mindent elárul. És a kéz is..."
Levetett egyenruhák.
Magyar Nemzet - November 1.
részletek
"A Tanács körút sarkán még ott állnak a szovjet tankok. Nem törődnek vele. Mindenki a holnapra gondol. Hogyan áll helyre a teljes rend, hogyan épülnek fel a lerombolt üzletek."
Népszava - Október 29.
részletek
"A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola igazgatója, Csillag István elvtárs kért meg bennünket, hogy miután náluk, két kollégiumukban nagyobbrészt vidéki leányok és fiúk vannak - adjunk értesítést, hogy 280 kollégista növendékük közül 279-en otthon vannak. Egy fiú, Hegyi Lajos még nem került elő."
Szabad Nép - Október 27.
részletek
"A szovjet tisztek, katonák elmondják, hogy őkét azzal az utasítással küldték: a fasiszták ellen kell harcolniuk, olyanok ellen, akik vissza akarják állítani a fasiszta rendszert. Amikor a lakosság elmagyarázza, hogy Magyarországon nincsen fasizmus, a magyar nép a szabadságáért, a független Magyarországért, a dolgozók jólétéért harcol, a szovjet tisztek szinte kivétel nélkül kijelentik, hogy nem fognak lőni a magyar népre, de ők is megértést kérnek a lakosságtól, mert ők katonák, parancsra jelentek meg. [...] Általában kivehető, hogy a szovjet katonák nem ismerik a valóságos helyzetet..."
Amikor november 4-én az újság megjelent, a részletek
"Az MTI értesülése szerint pénteken délelőtt Záhonynál két páncélvonat jött át a határon. Szovjet vasutasok átvették a záhonyi vasútállomást. Kisvárdára az elmúlt éjszaka nagyobb páncélos egység jött be és Debrecenből is állandóan érkező szovjet csapatokat észlelnek. Szolnokon az elmúlt 24 órában nagyobb szovjet alakulatok, elsősorban harckocsik és páncélkocsik vonultak át nyugati irányban. Szolnok és Abony körül, ahol több napon át mintegy 200 harckocsi ásta be magát, a harckocsik most nyugati irányban sorakoztak fel."
November első napjaiban már Budapestre is sorra érkeznek az egyre aggasztóbb hírek a szovjet részletek
"Népünk dicsőséges felkelése lerázta a nép és az ország nyakáról a Rákosi-uralmat. [...] Bátran elmondhatjuk: ennek a felkelésnek eszmei és szellemi vezetői, előkészítői a ti soraitokból kerültek ki. Büszkék vagyunk arra, hogy a fegyveres felkelésben, annak vezetésében becsülettel helytálltatok, áthatva igaz hazaszeretettől, a szocializmus iránti hűségtől." - mondta Kádár János 1956. november 1-én.
Alig fél évvel később, 1957 május elsején már egy másik Kádár János állt a nép előtt:
"Elvtársaim! Az 1956 októberi események menetében a fasiszta magyar burzsoázia, amely egyrészről az ellenforradalom posványába süllyedt áruló részletek
"Magyar testvéreim! Hazafiak! Hazánk hű polgárai! Őrizzétek meg a forradalom vívmányait, minden erővel biztosítsátok a rendet, állítsátok helyre a nyugalmat, ne folyjon több testvérvér hazánkban. Vegyétek elejét minden rendzavarásnak. Minden rendelkezésre álló erővel biztosítsátok az élet és vagyonbiztonságot. Magyar testvéreim, munkások, parasztok! Sorsdöntő elhatározásunkban álljatok a nemzeti kormány mellé. Éljen a szabad, demokratikus, független Magyarország!" - mondta Nagy Imre 1956. október 30-án.
Aztán majd két évvel később, 1958. június 15-én a forradalmi kormány miniszterelnöke az utolsó szó jogán, Kádár halálos részletek
"A budapesti ellenálló csoportok vezetőivel való megegyezés alapján az ellenállók megkezdik fegyvereik átadását a szovjet egységeket felváltó magyar csapatoknak. A fegyverek leadása után 24 órán belül megkezdődik a szovjet egységek kivonása Budapest területéről."
"A belügyminiszter megszüntette az Államvédelmi Hatóságot, mert ilyen szervezetre demokratizálódó közéletünkben nem lesz szükség."
Október 29-e és talán a forradalom időszakának is a két legfontosabb híre az október harmincadikai Magyar Nemzet címlapján. Ezekben a napokban joggal hitték a pesti srácok, hogy győzött a forradalom. De sajnos az igazi harc még csak most részletek
A Népszava munkatársa október 23-án együtt vonult a tömeggel. Az újságíró a tizennégy és fél óra leforgása alatt nem hallott egyetlen olyan mondatot sem, amely a burzsoá restauráció bármilyen formáját óhajtotta volna. De antiszemita és soviniszta kijelentés sem hangzott el. A 26-i számban leírja, miket mondott az utca embere 23-án.
Népszava - Október 26. (A kép kattintásra nagyítható.)
részletek
