Úgy pillantok napjában többször a kijelzőre, mintha azt hinném elromlott volna, és csak azért nem jelez. Néha már csak nevetek, hogy kínzom magam, csak mert sokat jelentesz nekem. Meddig lehet várni, úgy, hogy nem csapom be magamat? És mit jelent valakit jól várni önfeladás nélkül? Szükséges-e várni, ha valami most nincs, ahelyett, hogy léteznénk abban, ami van? részletek
Itt állok a sokadig félresikerült történet felett, bevallom, egy kicsit könnyes a szemem. Nyilvánvalóan nem megy könnyen, nem élem meg derűsen a sikertelenséget. Fárasztó ugyanahhoz a ponthoz érni a párkapcsolatokban, ahol arról döntesz, hogy a másik nélkül kell tovább menned. Megfogalmazod, hogy miért nem maradhat változatlanul a helyzet, hogy miért nem elég már ez neked: többre vágyik a lelked. részletek
Soha nem terveztem nélküled az életem. Ha a jövőre gondoltam, mindig benne voltál. Benne voltunk, mi ketten, együtt, egy erős szövetségben. Soha nem hittem, hogy túl kell majd élnem a hiányodat. Soha nem tudtam elképzelni, hogy az, ami kettőnket összekötött, egyszer szétbomlik majd. részletek
Felébredsz, kimászol az ágyunkból, kisétálsz a hálószobánk ajtaján és elkezded a napod nélkülem. Én itt maradok a párnák közt és próbálom megismerni, feldolgozni az idegen érzést. Az érzést, hogy valami ennyire biztos. Az érzést, hogy újra le tudom hunyni a szemeim, rémálmok kísérete nélkül visszaaludhatok. Ilyen egyszerűen lett nekem a melletted, a legbiztonságosabb hely a világon. részletek
Nem nézel szívesen a tükörbe, nem fogod meg jó érzéssel a combodat, nem szereted az arcodat, a mosolyodat. Képtelen vagy látni a gyönyörűségedet, az őszinte, meztelen valódat. Nem tölt el jó érzéssel a fizikai megnyilvánulásod – nem fogadod el, de nem is akarsz változtatni azon, amin lehetőséged van – csak szimplán a gyűlöletet választod magaddal kapcsolatban. részletek
Nekem nincs időm arra, hogy ne legyen időm megállni. Nincs időm arra, hogy ne nevessek, egyek jókat, vagy szeretkezzek minden sejtemmel. Nincs időm arra, hogy ne szeressek az utolsó véremig. részletek
Nem csapod be az ajtót egy jelentéktelen vita után, azt kiáltva az érzelmeidnek, hogy „gyertek srácok, költözünk!”. Ha szeretsz valakit, nem sétálsz el az első konfliktusnál, mondván te nem erre fizettél be. részletek
Léteznek olyan kapcsolatok, amelyekről úgy vélik a benne élők, hogy eleve elrendeltetett az ő szerelmük, hogy a nagybetűs Sors, őket egymásnak teremtette. Ezek a szerelmek, a legszebb és leggyötrőbb érzéseket tartogatják. Az ilyen szövetségek mélyen beleivódnak a szívbe. Mert a két ember, mintha egy kozmikus varázslat részese volna, úgy élik meg ezt a szerelmet. És ha megtörik, vagy elfárad a kapcsolat, a szerelem mégis ott él a két szívben hosszú időn át, akár örökké is. részletek
Amíg kicsi voltam mindig azt hallottam, hogy mindenképpen a nő választ párt magának vagy így vagy úgy. A férfi kiszemelheti, próbálhatja meghódítani, de a végső döntés a nő kezében van. A nők ennek a táncnak a főnökei, de észrevétlenül, csak a háttérből mozgatva a szálakat, ehhez mi éppenséggel amúgy is jól értünk. részletek
Itt van a tél, itt van újra és a gégegyulladás is vele együtt. A gyermekrendelőkben egyre több kis beteget lehet diagnosztizálni már a váróteremből. Jellegzetes kutyaugatásszerű száraz köhögésük elárulják a betegségüket. A köznyelv kruppnak nevezi ezt a szülők rémálmát okozó kórt. Az összes gyermek mintegy 13%-ának életében egyszer lesz ilyen betegsége. részletek
Néha hiába mondjuk ki, hogy megbocsátunk, egyszerűen nem érezzük a szívünkben ezt az irgalmi állapotot. A megbocsátás egy hosszú folyamat, amelyben a léleknek meg kell küzdenie az őt ért sérelemmel. részletek
A közös emlékeiteket nem tudod kitörölni a fejedből, mint ahogy őt magát sem tudod kiradírozni a szívedből, de van egy pont, ami után már nem lehet többet várni rá. Rá és arra, hogy végre jól szeressen. részletek
Számtalan érzés eltűnik, feltűnik, elfolyik és szétesik. Egyesek maradnak, mások eltűnnek az életünkből. Hova vész mindez? A mélybe le, fák közé, felhők fölé vagy egyszerűen elsuhannak szemünk előtt? részletek
Az egész életünk egy bonyolult, rengeteg apró részletet rejtő nyomozás. Nyomozunk önmagunk után, felkutatjuk a bűneinket, a titkos részeinket, az elfeledett emlékeket és próbáljuk megérteni, miért van az élet úgy, ahogy. részletek
Amikor felfedezzük, hogy valami tökéletesen funkcionál az életünkben, megfelelő szerepet tölt be és jó értéket képvisel, akkor magától értetődő a hozzá való ragaszkodás. Vegyük például a jó szokásokat, az éltető szabályokat, a biztonságot adó határokat. Azzal, hogy az életünkben vannak, előre visznek, gazdagítanak, és a bőség útján vezetnek minket. részletek
