Santana a HVG-nek: Magyar cigány vagyok egy másik életemben

Mit gondol az újságíróról, aki lehúzta a leghíresebb albumát? Mit kért Istentől, amikor betépve játszott Woodstockban, és kígyóvá változott a gitárja? Milyen kapcsolatban volt Gábor Szabóval? És miért utálja a Sympathy for the Devilt a Rolling Stones-tól? Carlos Santana június 11-én koncertezik Budapesten, ez alkalomból 10 percig beszélgettünk.
részletek

„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját

Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját. Az Egészségben és betegségben című fotósorozat a Capa Központban látható.
részletek

Hogy kerül a Wichmann-kocsma a Hopp Ferenc Múzeum spiritizmussal, teozófiával és buddhizmussal foglalkozó kiállítására?

Ismét különleges idő- és intellektuális utazásra invitál a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum. Új kiállítása a 19. század végének divatossá vált szellemi irányzatait mutatja be. A boldog békeidők szalonjaiban ugyanis egyebek mellett a keleti és nyugati okkultista hagyományokat ötvöző teozófiai okfejtések is gyakori beszédtémák voltak. Az izgalmas összeállítás kurátorával, Koch Judittal beszélgettünk.
részletek

Az obszcén ugratástól a kimért udvariasságig: Magyarnak és Mészárosnak volt honnan példát venni az üzengetéshez

Nagyjából az emberi civilizációval egyidejű a levélváltások története is, ezek többségében az érintettek az épp aktuális ügyes bajos dolgaikat beszélték meg, legyenek azok személyes, vagy országos (azaz politikai) jellegűek. Az alábbiakban öt kevésbé ismert példát mutatunk be, melyek a távoli, illetve a közelmúltból származnak.
részletek

Egy gyilkosság állította örökre a demokrácia mellé – 150 éve született Thomas Mann, aki utolsó németországi fellépésével is vihart kavart

Thomas Mann korának egyik, vagy a legnagyobb hatású írója volt. Settembrini, Naphta, Cippola, Leverkühn, József, Aschenbach és Kröger – kis- és nagyregényei alakjainak elhíresült mondatai mélyen beépültek a világ szellemi életébe. Súlyos konfliktusok kísérték végig az életét. Magyarországon volt olyan is, hogy átkozták, de kiadták, és olyan is, hogy magasztalták, de nem adták ki.
részletek

Ha a magyarok szövegértési képessége elérné a finnországit, nagyon nagy mértékben nőne a GDP-nk

Még nem elitkulturális tevékenység az olvasás Magyarországon, de már nem vagyunk messze ettől – állítja Gombos Péter, a Magyar Olvasástársaság alelnöke. Manapság sokszor hároméves korig eldől, hogy valakiből olvasó lesz-e vagy sem, mit tehetnek a szülők? Jó hír, hogy még a nem olvasó fiatalok is könnyen rákapathatók a könyvekre. Vajon hogyan?
részletek

„Vörös tatárjárás” és „vörös farsang”, hamis hősök, tabutémák gyilkosa – könyvheti HVG-mustra, 1. rész

Mozaikokból összeálló családregényeket, mélyrehatoló önélet- és korrajzokat, újrafelfedezett életműveket, felkavaró történelmi olvasmányokat kínálnak a június 12. és 15. közötti ünnepi könyvhétre megjelenő kötetek szerzői. A bőséges választékból a HVG ismét szubjektív válogatással szolgál. Sorozatunk első részében kilenc könyvet ajánlunk.
részletek

„Istenkáromló oknyomozásokkal” teszi helyre több száz év magyar irodalmi életét Nyerges András

A magyar irodalmi élet két és fél évszázadát tekinti át „helyreigazító” tanulmánygyűjteményében a 85 esztendős Nyerges András író, akinek „kellemetlenkedő” írásaiból még az is kiderül, miben értett egyet Lukács György marxista filozófus és Prohászka Ottokár nemzetvédő püspök.
részletek

Hogy is volt az a házfelrobbantós dolog, amit kihúztunk a listáról? Lehet, hogy mégis be kellene írni! – Az én hetem Lackfi Jánossal

Apró kockára szeletelt szülők és gyerekek – durva családi vitát mutat be Lackfi János Az én hetem című sorozatunkban. A történethez a következő szavakból merített ihletet: takargatnivaló, picsogás, írásbeli, csinnadratta, bugyisajtó.
részletek

„Kalandra fel, lépj be az 1984 világába, és döntsd meg a diktatúrát!” – könyvheti HVG-mustra, 2. rész

Mozaikokból összeálló családregényeket, mélyrehatoló önélet- és korrajzokat, újrafelfedezett életműveket, felkavaró történelmi olvasmányokat kínálnak a június 12. és 15. közötti ünnepi könyvhétre megjelenő kötetek szerzői. A bőséges választékból a HVG ismét szubjektív válogatással szolgál. Újabb kilenc könyvet ismertetünk.
részletek

Taktikázások és elakadások: miért tartott öt évig az Oroszországban rekedt magyar hadifoglyok kiszabadítása az I. világháború után?

A konfliktusokkal terhelt jelenlegi orosz–ukrán hadifogolycseréhez képest jóval több bizalmatlansággal és huzakodással zajlott száz éve az első csereügylet a magyar és a szovjet hatóságok között. A foglyokat a magyar kommunisták túszként használták elvtársaik kiszabadításához.
részletek

Szépség és szenvedés: mindig párban járnak?

Teste bármilyen radikális megváltoztatására, akár a megcsonkítására is képes A csúf mostohatestvér című film főhőse, csak hogy megfeleljen az elvárt szépségideálnak, és beleszeressen a herceg.
részletek

„Az írás tíz százalékban ihlet, a maradék kilencven izzadság” – könyvheti HVG-mustra, 3. rész

Mozaikokból összeálló családregényeket, mélyrehatoló önélet- és korrajzokat, újrafelfedezett életműveket, felkavaró történelmi olvasmányokat kínálnak a június 12. és 15. közötti ünnepi könyvhétre megjelenő kötetek szerzői. A bőséges választékból a HVG ismét szubjektív válogatással szolgál. 27 könyvajánlónkból ez az utolsó kilenc.
részletek

„Mire jobban körülnéztem, már hat gyerekem volt” – először kapott Nemzetközi Booker-díjat egy eredetileg kannada nyelven írt könyv

Banu Mushtaq indiai írónő Heart Lamp című könyvét Deepa Bhashthi fordította angolra, a díjat ő is megkapta. Először fordul elő az is, hogy novelláskötetért adnak Nemzetközi Booker-díjat. Ezt az elismerést olyan műért lehet megkapni, amely angol nyelven is megjelent. Mushtaq novelláinak főszereplői Karnataka állambeli, nehéz sorsú muszlim nők. Szeretettel Indiából sorozatunk írása.
részletek

Akit André Kertész, Tom Waits és Agnes Varda is dicsért – érezni tanítanak a hippiújság fotósának munkái

Ajándékok a XX. századból és azon túl címmel augusztus 31-éig látogatható a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban Sylvia Plachy kiállítása. A magyar származású, New Yorkban élő, idősen is csodálatra méltó energiájú fotográfus munkái nem ismeretlenek a magyar közönség előtt. Most Budapesten még nem látott fotográfiáit is érdemes megtekinteni.
részletek